• Posted on: 30 August 2013
  • By: greeny
Mi a LEAN?
 
A LEAN egy folyamatfejlesztési módszertan, széles eszköztárral. A LEAN a vevői igényeket szem előtt tartva a veszteségek megszüntetésével törekszik a hatékonyság és a minőség növelésére aminek következménye kell hogy legyen a profit emelkedése.
 
Miért pont a LEAN?
 
Azért mert ez a módszertan már bizonyított. Nézzük csak meg a Toyotát - nem véletlenül, hiszen innen származik a LEAN. A Toyota 50 év alatt a "semmiből" a világ legnagyobb árbevételű autógyártó cégévé nőtte ki magát. Hogyan lehetséges az, hogy egy forrásokkal és tőkével szűkölködő cég maga mögé utasíthatta a GM-et, a Fordot, a Chryslert és a többi neves autógyárat? A titok a TPS (Toyota Production System - Toyotota Termelési rendszer), ami a LEAN előfutára volt. A LEAN a TPS továbbfejlesztett, nyugatiasított és általánosított változata.
 
Miért sikerült ez, mi az ami más?
 
A LEAN-ben a vevő, a vevői igény a legfontosabb. Pontosan azt csináljuk, annyit és csak akkor amikor a vevő igényli. Persze ehhez először a vevőt kell meghatározni. Higgyük el, minden folyamatnak van vevője.
 
A LEAN alapelvei
 
1. Érték - definiáljuk hogy mi érték a vevő számára. Értéket természetesen akár több minden is jelenthet.
2. Értékáram - elemezzük a folyamatainkat és osztályozzuk a részfolyamatokat a szerint hogy teremtenek-e értéket a vevő számára vagy sem. Amikor ezzel megvagyunk, kivesszük a nem értékteremtő lépéseket a folyamatból ami által csak olyan művelet marad ami értéket teremt a vevő számára.
3. Áramlás - biztosítsuk az értékteremtő tevékenységek áramlását, szüntessük meg a várakozásokat, a készleteket és csökkentsük az átfutási időket. Törekedjünk a One Piece Flow elérésére (egydarabos áramlás).
4. Húzóelv - a megszokott toló-elvvel szemben vezessük be a húzó-elvet. Vagyis a megelőző folyamat csak akkor és csak annyit gyárt amennyit a következő folyamat igényel. Ezt kicsit általánosabban úgy fogalmazhatjuk meg: hogy csak vevői igényre törtenő gyártás. Ahol a vevő szó nemcsak a megrendelőt jelenti, hanem az egymásra épülő folyamatlépéseket is.
5. Tökéletesítés - törekedjünk a folyamatos tökéletesítésre, ne elégedjünk meg a jelenlegi, akár már javított, folyamattal. A nyugati filozofia azt mondja: jól bevállt csapaton ne változtass! Ezzel szemben a LEAN szemlélet szerint mindig van lehetőség a javításra. "Baj nem akkor van ha kettőt lépünk előre es egyett hátra. Baj akkor van ha nem lépünk semerre."
 
Veszteségek
1. Készlet
2. Selejt
3. Várakozás
4. Anyagmozgatás / szállítás
5. Felesleges művelet
6. Túltermelés
7. Felesleges mozdulatok
 
Kulcsfogalmak
 
Muda - japán szó, egyszerűen hívjuk veszteségnek.
 
Az 5 alappillér
 
1. Érték
 
A legelső és legfontosabb lépés. Meg kell határoznunk hogy mi az érték a folyamatunkban. Ez látszólag nagyon egyszerű feladat, de higgyük el hogy nem az. Mi az az érték amiért az ügyfél (ha megtehetné hogy megválasztja) fizetni volna hajlandó? A gyártásban erre viszonylag könnyű rávágni a választ, természetesen a termék az érték. Pedig az érték a terméken túlmutató valami, az a szolgáltatás, élvezeti érték amihez a fogyasztó hozzájut a termék által. A szolgáltatásokban már egy fokkal nehezebb megtalálni az értéket. Pedig minden szolgáltatásban van, kell lennie, különben a vevő nem fizetne érte. A kérdés csupán az hogy sikerül-e pontosan beazonosítani. Az érték meghatározásánál azonban nagyon oda kell figyelnünk, hogy mindig azt tartsuk szem előtt, hogy miért fizetne az ügyfél. Bele kell képzelnünk magunkat a vevő bőrébe és arra kell gondolnunk, ha mi megválaszthatnánk hogy a termék árát összetevő tényezők közül miért fizetnénk, mik lennének azok? Nézzük meg mire is gondolok. Vegyük a mosogatást. Tegyük fel, hogy megfizetünk valakit azért hogy elmosogasson helyettünk. Mi az érték a folyamatban? Hogyan fogalmaznánk meg hogy mik az igényeink a mosogatással kapcsolatban? Szerintem a következőek: legyen tiszta az edény, legyen száraz az edény és legyen az edény a szekrényben a helyén. Minden más (pl. edények szállítása, esetleg méret/típus szerinti csoportosítása, a mosogatószer illata stb.) számomra nem érték. De vehetünk egy könyvet is. Legyen ez egy klasszikus papírra nyomtatott könyv. Mi az érték benne? Érték lehet maga az információ, a tartalom ami benne van. Ez nyilvánvaló. De mi más lehet még? Ha csak ennyi lenne akkor mindenki word/pdf fájlokat vásárolna és a számítógépen olvasna. De mégsem így van. Fizetünk többet a papír könyvért mert érték számunkra az hogy ki van nyomtatva és a kezünkbe vehetjük és érezhetjük a papír érintését, illatát. Van-e még valami? Nálam igen: a papír minősége. Ha megválaszthatnám, hogy ugyanazt a könyvet 4000 forintért vehetném meg rossz minőségű papírra nyomtatva, puha borítóval, vagy 4500 forintért jó minőségű papírral és kemény kötéssel, akkor bizony én a drágábbat választanám. Tehát számomra a papír minősége is érték.
 
2. Értékfolyamat
 
Ha sikeresen beazonosítottuk az értéket akkor fel kell boncolnunk a folyamatainkat. Ezt egészen a felső szintről (high-level) a legalsó szintig (activity) meg kell tennünk, hogy tudjuk mit csinálunk. Ez szintén nagyon nehéz lepés. Nem is képzelnénk mennyire. A tapasztalok azt mutatják, hogy akárhol kezdünk bele, akárkit kérdezünk meg az első válasz biztosan az lesz a szolgáltatások terén hogy: ITT NINCS FOLYAMAT. Ez azonban tévedés. Mindig van folyamat. Csak fel kell térképezni (mappelni). Folyamatábrát kell készíteni. Nincs mese, ezt nem lehet megúszni. Ha van folyamatábránk, és van activity listánk, akkor tudunk értékfolyamatot kreálni. Mi a különbség az értékfolyamat és a normál folyamat között? Nos az, hogy az értékfolyamat minden lépést az érték szempontjából vizsgál. Az érték szempontjából három kategóriába sorolhatjuk az activity-t.
 
Egy: értékadó tevékenység. Ide tartozik minden ami az értéken olyan transzformációt végez ami a fogyasztó szempontjából hozzáadott értéket képvisel. Például a pék megsózza a tésztát. Ettől finomabb lesz a kenyér, a fogyasztó szempontjából hozzáadott értéket képvisel.
 
Kettő: veszteség. Egyszerűnek tűnő kategória de nem az. Bármilyen folyamatot boncolgatunk, a folyamatban szereplők semmilyen lépést nem hajlandóak ebbe a kategóriába sorolni. Hogyan is lenne felesleges az amit csinálnak? Hiszen "mindent meg kell csinálni"! Tipikusan ilyen feladatok a riportok elkészítése, kontroll folyamatok, hibajavítások. Pékségünk estében például ha a pék megkóstolja a félkész terméket és után sózza. Első ránézésre ez természetesen nem veszteség, azonban ha belegondolunk: ha elsőre éppen a megfelelő mennyiséget tette volna a tésztába, akkor erre a lépésre nem lenne szükség. Kis léptékben ez furcsának hangzik, de ha mondjuk azt képzeljük el hogy a pékségünk egy hatalmas gyár, és egy embernek csak az a dolga napi 8 órában, hogy utánasózzon, akkor máris beláthatjuk az ő foglalkoztatása mellőzhető lenne, ha biztosítani tudnánk hogy mindig a megfelelő mennyiségű alapanyag kerüljön a tésztába.
 
Három: engedélyező (enabler) folyamat. Azokat soroljuk ide amik közvetlenül nem jelentenek hozzáadott értéket, azonban nélkülözhetetlenek a folyamat szempontjából. Tipikusan ilyen a félkész áruk mozgatása, pékségünk esetében például az a mozgás amikor a félkész tészta a sütőbe kerül. Nem képvisel hozzáadott értéket, azonban e nélkül kétséges hogy a kenyerünk megsülne. A szolgáltatások terén nehezebb meghatározni a tevékenységek besorolását, sokszor nem is egyértelmű hogy egy folyamatlépés veszteség avagy engedélyező tevékenység. Ennek eldöntésére nincsen egyértelmű, univerzális szabály. Minden folyamat egyedi, akkor végzünk jó munkát ha a folyamatokban közreműködőkkel közösen meg tudunk egyezni a felosztásban. Mire is jó ez a felosztás? A célja az, hogy egyértelműen azonosíthassuk azokat a folyamatlépéseket amikért a vevő nem fizet. Ha már tudjuk ezeket, megvizsgálhatjuk hogy szükségesek-e, nem-e lehet megszüntetni őket, vagy legalábbis csökkenteni a "költségüket". Ha ezeket átnéztük, akkor az enabler tevékenységeket kell górcső alá vennünk, ezeket kell optimalizálnunk, fejlesztenünk amennyire tudjuk. Legyen itt egy példa egy VSM-re (Value Strem Map - Értékáram térkép), egy hétköznapi folyamatról: mosogatás mosogatógéppel. 
 
 3. Áramlás
4. Húzóelv
5. Tökéletesítés

LEAN alapok